Az els� �vtizedek

A Chelsea Football Clubot 1905.m�rcius 14-�n alap�tott�k a Rising Sun Pubban (ma: The Greene Room), a Fulham Roadon, a mai stadion bej�rat�val szemben. Ugyanazon �v m�jus 29-�n fel is vett�k a csapatot a Division 2-be, ami akkor a m�sodoszt�lynak felelt meg. A Chelsea a Stamford Bridge-en j�tszotta hazai m�rk�z�seit, mely addig atl�tikai p�lyak�nt funkcion�lt. (A stadionr�l b�vebben itt olvashattok.) A klub els� j�t�kosai a k�rny�k t�bbi klubj�t�l igazoltak �t. 1901.szeptember 1-�n j�tszottuk els� m�rk�z�s�nket, a Stockport County vend�gek�nt.

Hamar siker�lt felker�lni az els� oszt�lyba, de a klubt�rt�nelem els� �vei el�g jelent�ktelenek voltak. B�r 1915-ben a bajnok Evertont b�cs�ztatva bejutottunk az FA Kupa d�nt�j�be, a Sheffield United nyerte a tr�fe�t. A kupaez�st�t egy 1920-as bajnoki bronz�rem k�vette, de az ezt k�vet� �vtizedek sem hozt�k meg a v�rt sikert. �m ekkor el�rkezt�nk a klub fenn�ll�s�nak �tvenedik �v�hez.

Az Aranykor

A Chelsea els� �s mindeddig egyetlen bajnoki c�m�t az 1954/55-�s szezonban szerezte, ezzel �nnepelve a jubileumi �vfordul�t. Mivel ekkoriban m�g nem l�tezett BEK-kupasorozat, �gy az eur�pai megm�rettet�s elmaradt. A hatvanas �vekben alakult ki az a st�lusos, eleg�ns focit j�tsz� csapat, mely a hetvenes �vekben �rt fel a cs�csra. Ekkoriban igazi felkapott szt�rcsapat volt a Chelsea, remek j�t�kosokkal. Ezt az id�szakot, az 1964-1972 k�z�tti �veket tartjuk a klub aranykor�nak. A hatvanas �vek elej�n a Division 1 als�h�z�ban botladozott a csapat, s�t, az 1962/63-as szezont a m�sodoszt�lyban t�lt�tte. Szerencs�re r�gt�n siker�lt visszajutni, �s a k�vetkez� szezont m�r a Division 1 �t�dik hely�n z�rta a Chelsea. 1967-ben ism�t bejutottunk az FA Kupa fin�l�j�ba, de ez�ttal a Tottenham bizonyult t�l nagy falatnak. 1970-ben azonban v�gre siker�lt megszerezni a h�n �h�tott tr�fe�t. A Leeds elleni d�nt� els� m�rk�z�s�n, a Wembley-ben 2-2-es d�ntetlen sz�letett, majd az Old Traffordban lej�tszott megism�telt meccsen 2-1-re nyert�nk! (FA Kupa '71) Az FA Kupa-diadalnak k�sz�nhet�en bemutatkozhattunk Eur�p�ban is; a k�vetkez� �vadban a KEK-ben indulhatott a csapat. A Chelsea ekkor v�lt hagyom�nyosan j�l szerepl� kupacsapatt�, ugyanis 1971-ben megnyert�k a klub fenn�ll�s�nak els� eur�pai kup�j�t is. A Real Madrid elleni, ath�ni KEK-d�nt� is csak k�t m�rk�z�sen d�lt el. Az 1-1-es els� meccs ut�n az �jraj�tsz�skor 2-1-re nyert�nk! (KEK '71)

Az "eur�pai" Chelsea

Ruud Gullit els� l�p�sk�nt leigazolta a friss BEK-gy�ztes Gianluca Viallit a Juventust�l, �gy m�r k�t nemzetk�zi szt�rja volt a csapatnak. A holland mester els� szezonj�ban (1996/97) r�gt�n meg is nyerte az FA Kup�t ? a Middlesbrough ellen 2-0-ra nyert�nk -, �gy � lett az els� k�lf�ldi menedzser, aki begy�jt�tte a rangos angol tr�fe�t! 25 �v ut�n ez volt a klub els� kupagy�zelme! A szezon v�g�n hatodik lett a Chelsea, mely a Premier Liga bevezet�se �ta a legjobb helyez�s volt.

1998 febru�rj�ban azonban v�ratlanul menesztett�k Gullitot - �ll�t�lag probl�m�k voltak k�zte �s a klubvezet�s k�z�tt -, �s Vialli �lt le a kispadra, j�t�kos-menedzserk�nt. Az olasz folytatta a megkezdett munk�t, �s m�r � emelhette a magasba 1998 tavasz�n a Liga Kup�t �s a KEK-et is. Az 1971-es diadal �s az 1995-�s el�d�nt� ut�n ism�t remek�l szerepelt�nk az eur�pai kup�kban. A d�nt�t Stockholmban j�tszott�k, ahol Zola g�lj�val 1-0-ra vert�k a Stuttgartot (KEK '98). Ekkorra m�r jelent�sen �talakult a j�t�koskeret. Az angol futballist�k (Spencer, Stein, Rocastle) helyett l�gi�sok �rkeztek. A min�s�gi igazol�sok mellett sok "statiszta" is �rkezett a klubhoz, akik egy-k�t szezon ut�n tov�bb�lltak. A helyzet od�ig "fajult", hogy a Chelsea volt az els� olyan csapat, melynek kezd�csapata 11 k�lf�ldib�l �llt. (Ez persze csak ritk�n fordult el�, hiszen a csapatkapit�ny Wise mellett Le Saux �s Clarke is alapembernek sz�m�tott.) 1998 nyar�n a klub megnyerte az Eur�pai Szuperkup�t is - melyet a BEK �s a KEK gy�ztese v�vott - a Real Madrid ellen. Az 1999/2000-es szezonban a klub t�rt�nete sor�n el�sz�r a Bajnokok Lig�j�ban j�tszhattunk, a megemelt l�tsz�mnak k�sz�nhet�en. T�bb eml�k�zetes m�rk�z�s ut�n a Barcelona ellen est�nk ki a negyedd�nt�ben. 2000 tavasz�n �jabb FA Kupa-gy�zelmet �nnepelhett�nk (Di Matteo g�lj�val 1-0 az Aston Villa ellen). Vialli utols� tr�fe�ja a 2000 augusztus�ban, a Man Utd ellen elh�d�tott Charity Shield volt (amolyan szuperkupa az el�z� �vi bajnok �s a kupagy�ztes k�z�tt). Alig telt el p�r fordul� a 2000/01-es szezonb�l, amikor menesztett�k a kopasz edz�t. A hivatalos indokl�s szerint elvesz�tette a j�t�kosok bizalm�t. Vialli k�zismerten j�ban volt a j�t�kosokkal, �s tal�n �pp a t�lzott "haverkod�s" okozta a veszt�t...

Az Abramovich-�ra

A k�tezres �vek elej�re a klub a folyamatos t�lk�ltekez�s miatt k�zel 80 milli� fontos ad�ss�got halmozott fel. A k�lf�ldi szt�rok fizet�se, a stadion�p�t�s �s az ar�na mell� �p�tett hotel fenntart�sa komoly p�nzt ig�nyelt. (Jellemz� p�lda, hogy a "nagybev�s�rl�sr�l" h�res Chelsea 2002 nyar�n egyetlen j�t�kost igazolt, �s �t is ingyen.) M�g Ranieri edz�ss�ge alatt, 2003 nyar�n v�s�rolta meg a klubot egy orosz milli�rdos, Roman Abramovich. �rkez�s�vel egy csap�sra megold�dtak a probl�m�k, �s az ad�ss�g t�rleszt�se mellett sz�mos �j szt�rj�t�kost is igazoltunk. 2004 nyar�n Ranierit menesztett�k, �s az elm�lt �vekben felt�nt, friss BL-gy�ztes portug�l Jos� Mourinho �lt le a kispadra. B�r hozott mag�val egy kis "portug�l-k�l�n�tm�nyt", a "l�gi�s-Chelsea" k�pe m�r a m�lt�, hiszen az alapemberek k�z�tt sz�mos brit j�t�kos szerepel (a csapatkapit�ny Terry, Bridge, Lampard, Cole, Duff).

A klub 2005-ben �nnepelte 100. sz�let�snapj�t, b�r a klubvezet�s a k�vetkez�, 2005/06-os id�nyt nevezte ki Centen�riumi �vnek.